Nem csak abban térnek el egymástól egyes lapok, hogy miről is írnak, minek is van az adott szerkesztőség szerint hírértéke, hanem annak is, hogy ezt a hírt hogyan is tálalják. Legyen példa a Margit Híd felújítása. Milyen is lehet egy erről szóló beszámoló? Természetesen itt is sok múlik azon, hogy az újságírónak, szerkesztőnek mi is a célja. Nyílván, itt is jelentős eltérések lehetnek abban, hogyan is mutatjuk be a problémákat. De azt hiszem, ez természetes is.
Minek is van hírértéke?
Elnézést a kicsit kurucos példáért, de kezdjük a bűncselekményekkel. Magyarországon a bűnügyi statisztikák szerint hetente átlagosan valamivel több mint 2 szándékos emberölés történik. A hirtelen felindulásból elkövetett emberölést, az emberölés kísérletét, a halált okozó súlyos testi sértést, az életveszélyt okozó súlyos testi sértést és számos más bűntényt ez a szám nem tartalmazza. Naponta 8-9 rablásról számolhatna be a sajtó. Jól látszik, hogy ezeknek az eseteknek nincs hírértéke.
Nem az újságírókról szól
Sokan nem értik, miért is fontos nekik a sajtószabadság. Ők nem újságírók, s a politikusoknál, átlagos celebnél az újságíró sem feltétlenül szimpatikusabb nekik. A sajtószabadság nem az újságírót védi. Nem a sajtó számára fontos igazán, hanem az olvasó, a néző számára. Annak a számára akik a hírek, elemzések alapján tájékozódni próbálna, hogy utána felelős döntéseket hozzon. Például a választások évében. De természetesen máskor is.
Utolsó kommentek