Ha egy kamionsofőr, egy orvos, egy rendőr végzi rosszul a dolgát, szembesülnie kell a következményekkel. Elvárható-e egy újságírótól is bizonyos szakmai szabályok betartása? Elvárható-e az, hogy egy súlyos szakmai hiba az ő megélhetését is veszélyeztesse? Könnyű érintettként a sajtószabadságra mutogatni és jelezni, mi bizony szeretnénk leírni azt is, amiben nem vagyunk biztosak. Csakhogy könnyű azt is mondani, hogy a sajtószabadság nem arról szól, hogy következmények nélkül szeghetünk meg szabályokat.
A jobb felvétel érdekében a KRESZt figyelmen kívül hagyó operattőrre kiszabott szabálysértési bírság sem veszélyezteti a sajtószabadságot, pedig egyértelműen jelzi: Az újságíró nem áll a törvények felett. Az talán mindenki számára egyértelmű: nem lehet iskolásoknak drogot árulni azért, hogy a hétvégi magazinműsorban megmutathassuk a szomorú valóságot: Az iskolások jelentős hányada vett a kábítószerből. A bemutatandó story, a "botrány", az újságírói munka nem mentesít a törvények betartása alól. Az újságíró sem áll a törvények felett.
Egy korrupciós ügyben elegendő az alkut felvenni, dokumentálni, nem feltétlenül kell elkövetni a bűncselekményt. Ha az újságíró (feleslegesen) elkövet valamit a "story" látványosabb bemutatása érdekében, az nem lesz semmivel sem értékesebb, mintha megállna az alku rögzítésénél, feljelentést tenne, stb.
Jóval kevésbé egyértelmű, hogy mit várhatunk el egy újságírótól? Mit kell megtennie a korrekt tájékoztatás érdekében? Mi az a szakmai hiba ami kapcsán felelősségre vonható? Ha ő sem áll a törvények felett akkor tőle is elvárható, hogy ne kövessen el olyan szakmai hibákat amikkel másnak kárt okoz. És tulajdonképpen itt nehéz összemosni a hivatásos újságíró és a személyes bloggal rendelkező egyszerű állampolgár felelősségét. Az utóbbi ugyanis nem ezzel foglalkozik, nem ez a szakmája. Az ő esetében nehéz szakmai szabályokról, ezzel összefüggő felelősségről beszélni.
Politikamentes példaként, könnyű arra gondolni, ha egy fogyasztó panaszkodik egy üzletben tapasztalt változásra. Ha egy fogyasztó érzi úgy, hogy a változás a számára kedvezőtlen és ezt akár blogokon, akár facebookon közzéteszi, akkor elsősorban korrekt tájékoztatásra, válaszra számíthat. Sok esetben ezt a törvény is előírja. Bár van egy-két kirívó példa (pl. Aeroviva), mégis a korrekt válasz a gyakori.
Ha egy újságíró írja le, hogy szerinte a fogyasztók számára kedvezőtlen a változás és ez átmegy egy szerkesztőségen, megjelenik, akkor könnyen lehet, hogy a válasz akár per is lehet. De minimum megkérik egy megfelelő helyreigazítás közlésére, nomeg arra, hogy a valótlan állítással okozott kárt igyekezzen némi reklámmal kompenzálni. Egyszerűen azért, mert az újságíró elfelejtett meggyőződni róla, hogy igazat ír-e, hogy a tényeket a valós fényükben tünteti-e fel.
Ez így is van jól.
Egyszerűen azért, mert a vásárló tévedhet, még akkor is ha van egy személyes blogja. Az újságírót viszont azért fizetik, hogy hitelesen tájékoztasson, meggyőződjön mondanivalója valóságtartalmáról. Ha mulaszt, megszegi a kötelességét, akkor bizony fizessen.
Ezért érzem veszélyesnek a blogok és nagyobb lapok összemosását.
Nem állítom, hogy holnap minden megváltozna. A politikának jelenleg nem érdeke a véleményt nyílvánító egyes szavazók tömegeit zargatni, hiszen ez visszaütne, a cégek pedig továbbra is tudni fogják mi a különbség egy portál és egy blog között. Mégis érthető az, hogy sokakat az zavar, hogy a törvény maga nem ismeri fel ezt a különbséget.
Reméljük a törvényt alkalmazó hatóság majd felismeri a különbséget. A jogalkotó nem tud különbséget tenni, de a jog alkalmazója, a törvény végrehajtója megteheti.
Ugyanakkor fontos megérteni, hogy a szólásszabadság nem a szerző felelősségének korlátozásáról szól. A szakmai és az etikai felelősség mellett az újságíró a törvény előtt is felelhet a szakmai szabályok betartásáért. Ha hibázik, akkor fizessen. Akkor is, ha ez ellehetetleníti a cégét.
Utolsó kommentek